Mi, kis- és családi gazdálkodók, kézműves halászok, őshonos népek, földnélküli munkások, mezőgazdasági munkások, migránsok, pásztorok, erdei közösségek, női, ifjúsági, fogyasztói, környezetvédő és városi mozgalmak szervezeteinek több mint 80 országból érkezett több mint 500 képviselője, összegyűltünk a Nyéléni faluban, a Maliban található Sélinguében, hogy erősítsük az élelmiszer-önrendelkezés nemzetközi mozgalmát. Lépésről lépésre dolgozunk ezen, a helyi hagyomány szerint épített kunyhókban lakunk és Sélingué népe által termelt és elkészített élelmiszert eszünk. Közös vállalkozásunknak a „Nyéléni” nevet adtuk, a kíválóan gazdálkodó és népét jól tartó legendás Mali parasztasszony iránti tisztelet és a tőle származó inspiráció jeleként. Legtöbben közülünk élelmiszertermelők, és készen állunk, képesek vagyunk és szándékunkban áll táplálni az egész világ népét. Élelmiszertermelői örökségünk létfontosságú az emberiség jövője szempontjából. Ez különösen igaz a nők és őshonos népek esetében, akiket alulértékelnek, pedig történelmi létrehozói az élelemmel és mezőgazdasággal kapcsolatos tudásnak. De ezt az örökséget és a az egészséges, jó minőségű és bőséges élelmiszer előállítására való képességünket fenyegeti és aláássa a neoliberalizmus és a globális kapitalizmus. Az élelmiszer-önrendelkezés reményt és erőt as nekünk, hogy megőrizzük és helyreállítsuk élelmiszertermelő tudásunkat és kapacitásunkat és ezekre alapozva építkezzünk.

Az élelmiszer-önrendelkezés a népek joga az ökológiailag megfelelő és fenntartható módon előállított, egészséges és kulturálisan megfelelő élelmiszerhez, valamint ahhoz, hogy meghatározzák a saját élelmiszer- és mezőgazdasági rendszereiket. Azokat helyezi az élelmiszerrendszerek és szabályozás középpontjába, akik termelik, elosztják és elfogyasztják az élelmet, és nem a piacok és vállalatok követeléseit. Védi a jövő generációk érdekeit.

Stratégiát kínál arra, hogyan bontsuk le a jelenlegi vállalatok által uralt kereskedelmi és élelmiszer rendszert és iránymutatást ad a helyi termelők által meghatározott élelmiszer, gazdálkodási, legeltetési és halászati rendszerek kialakítására vonatkozóan. Az élelmiszer-önrendelkezés a helyi és nemzeti gazdaságokat és piacokat helyezi előtérbe és erősíti a paraszti és családi gazdálkodáshoz kötődő mezőgazdaságot, a kézműves halász, extenzív, hagyományos legeltetési rendszereket és élelmiszertermelést, elosztást és fogyasztást , a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság alapján állva. Az élelmiszer-önrendelkezés elősegíti az átlátható kereskedelmet, amely méltányos jövedelmet biztosít minden nép számára és biztosítja a fogyasztók számára az élelmiszerük és táplálkozásuk feletti ellenőrzést. Biztosítja, hogy a földeink, területeink, vizeink, vetőmagvaink, állatállományunk és biodiverzitásunk használati és rendelkezési jogai azok kezében legyenek, akik részt veszünk az élelmiszer előállításában. Az élelmiszer-önrendelkezés új, elnyomástól és nemi, nemzetközi, faji, osztály, és generációk közötti egyenlőtlenségtől mentes társadalmi viszonyokat foglal magában.

A Nyéléni Fórum folyamán, hosszú vita és beszélgetés eredményeként elmélyítettük az élelmiszer-önrendelkezéssel kapcsolatos közös megértésünket és tapasztalatokat gyűjtöttünk az egyes mozgalmainknak az autonómia megtartására és a hatalom visszaszerzése érdekében folytatott küzdelmeiről. Most már jobban értjük, milyen eszközökre van szükségünk mozgalmunk építése és közös víziónk megvalósulásának elősegítése érdekében.

Miért harcolunk?

Egy olyan világért, ahol…

…minden népnek, nemzetnek és államnak hatalmában áll meghatározni saját élelmiszertermelő rendszereit és szabályozását, melyek mindannyinukat jó minőségű, megfelelő, elérhető, egészséges és kulturálisan megfelelő élelmiszerrel látnak el;

…elisrmerést nyernek a nők szerepe és jogai az élelmiszertermelésben és képviselettel bírnak minden döntéshozó testületben;

…minden népcsoport minden egyes országban méltósággal élhet, képes megélni a munkájából és nem kell elhagynia az otthonát;

….az élelmiszer-önrendelkezés t elismerik, mint alapvető emberi jogot, melyet a közösségek, népek, államok és nemzetközi szervezetek egyaránt elismernek és alkalmaznak

….képesek vagyunk megőrizni és helyreállítani a vidéki környezetet, halállományt, vidéki tájat és élelmiszerrel kapcsolatos hagyományokat, melyek a föld, talaj, víz, tenger, magvak, állatállomány és a biodiverzitás más elemeinek ökológiailag fenntartható kezelésén alapulnak;
…..értékeljük, elismerjük és tiszteljük a hagyományos tudás, élelmiszer, nyelv és kultúra sokféleségéet, és azt, ahogyan megszervezzük és kifejezzük magunkat;

…hiteles és átfogó földreform megy végbe, mely garantálja a gazdálkodók teljeskörű földhöz való jogát, megvédi és helyreállítja az őshonos népek területeit, biztosítja a halászközösségek hozzájutását halászvizeikhez és ökoszisztémáikhoz és ellenőrzésüket ezek felett, tiszteli a legeltetési és vándorlási területekhez való hozzájutásukat és ellenőrzésüket, méltányos díjazásból adódó és munkavállalói jogokat garantáló tisztes megélhetést biztosít mindenkinek, és jövőt a fiataloknak a vidéken;

….ahol a földreform új életet ad a fogyasztó és termelő közötti kölcsönös függőségnek, biztosítja a közösségek fennmaradását, társadalmi és gazdasági igazságosságot és ökológiai fenntarthatóságot, és tiszteletet a helyi autonómiáknak és és önkormányzatoknak, a nők és férfiak egyenlő jogaival….ahol garantálja a népek saját területhez és önkormányzathoz való jogát;
…ahol földjeinket és területeinket békésen és igazságosan osztjuk meg népeink között, legyünk akár parasztok, őshonos népek, kézműves halászok, pásztorok vagy mások;

…természeti, ill. ember által okozott csapások és háborús helyzetek esetén, az élelmiszer-önrendelkezés egyfajta „biztosításként” működik, mely erősíti a helyi újjáépítési munkát és csökkenti a negatív hatásokat…ahol szem előtt tartjuk, hogy az érintett közösségek nem gyámoltalanok, és ahol az erős helyi szerveződés az újjáépülés kulcsa;

…ahol a népek képessége a tárgyi, természeti és spirituális örökségükkel való rendelkezésre védelmet élvez;

…ahol minden népnek jogában áll megvédeni a területeiket a transznacionális vállalatok cselekedeteitől;

Mi ellen küzdünk?

Az imperializmus, neoliberalizmus, neokolonializmus és patriarchizmus ellen, minden olyan rendszer ellen, mely az élet, az erőforrások és ökoszisztémák szegényedését eredményezi, és azon szereplők ellen, melyek a fentieket előmozdítják, mint a nemzetközi pénzügyi intézmények, a Kereskedelmi Világszervezet, a szabadkereskedelmi egyezmények, nemzetek fölötti vállalatok és a népeik érdekeivel elllentétesen cselekvő kormányok;

Az élelmiszer előállítási költség alatt történi dömpingje ellen a világgazdaságban;

Az élelmünk és élelmiszer-előállító rendszereink dominálása ellen olyan vállalatok által, melyik a profitot az emberek, az egészség és a környezet elé helyezik;

Olyan technológiák és tevékenységek ellen, melyek aláaknázzák a jövőbeni élelmiszertermelő képességünket, károsítják a környezetet és veszélyeztetik egészségünket. Ezek közé tartoznak a génmódosított termények és állatok, a terminátor technológia, az ipari haltenyésztés/akvakultúra és káros halászati gyakorlat, az ipari jellegű tejszektor úgynevezett fehér forradalma, az úgymond „régi” és „új” zöld forradalom, és az ipari jellegű bioüzemanyag-monokultúrák és más ültetvények által létrehozott „zöld sivatagok”.
Az élelmiszer, az alapvető, és közszolgáltatások, a tudás a termőföld, víz, vetőmagok, állatállomány és természeti örökségünk kisajátítása és áruvá tétele ellen;

Olyan fejlesztési modellek és kitermelő tevékenyégek ellen, melyek a népesség erőszakos elmozdításával, a környezeti és természeti örökség károsításával járnak;

A háborúk, konfliktusok, megszállások, gazdasági blokádok, éhínségek, a helyi népesség erőszakos elmozdítása és területétől való megfosztása, és minden olyan erő és kormány ellen, amely ezeket a jelenségeket okozza, illetve támogatja; olyan katasztrófa, illetve háború utáni újjáépítést szolgáló programok ellen, melyek károsítják a környezetünket és lehetőségeinket;

Mindazok kriminalizálása ellen, akik a jogaink védelme érdekében harcolnak;

A dömping álcázását szolgáló élelmiszersegély ellen, mely génmódosított szervezeteket juttat a helyi környezeti és élelmezési rendszerekbe és a gyarmatosítás új formáit hozza létre;

A nőket, mezőgazdasági, őshonos, pásztor és halásznépeket világszerte marginalizáló paternalista és patriarchális értékek nemzetközivé válása és globalizációja ellen;

Mit tudunk és fogunk tenni mindezzel kapcsolatban?

Ahogyan Sélinguében együtt dolgoztunk a helyi közösséggel annak érdekében, hogy létrehozzuk a Nyéléni konferencia találkozóhelyét, elkötelezettek vagyunk annak érdekében, hogy építsük a közös mozgalmat az élelmiszer-önrendelkezés érdekében, szövetségek kötése, egymás küzdelmének támogatása révén, kiterjesztve szolidaritásunkat, erőnket és kreativitásunkat a világ összes, az élelmiszer-önrendelkezés ügye iránt elkötelezett népe felé. Minden küzdelem, harc, az élelmiszer-önrendelkezés érdekében, folyjon az a világ bármely táján, a mi harcunk.

Közös akciókat dolgoztunk ki, hogy megosszuk az élelmiszer-önrendelkezéssel kapcsolatos víziónkat a világ minden népével, ezeket az összefoglaló dokumentumban fejtjük ki. Végrehajtani helyileg fogjuk ezeket, mindenki a saját területén és régiójában, saját mozgalmában, illetve közösen, szolidaritásban más mozgalmakkal. Megosztjuk víziónkat és élelmiszer-önrendelkezési akciótervünket
másokkal, akik most nem lehetnek itt velünk Nyéléniben, azért, hogy a Nyéléni Fórum szelleme áthassa a világot és erős tényezővé válva megvalósítsa az élelmiszer-önrendelkezés t a világ minden népe számára.

Végül feltétlen és tántoríthatatlan támogatásunkat fejezzük ki Mali és a ROPPA gazdamozgalmai számára azon követeléseikben, hogy az élelmiszer-önrendelkezés váljon valósággá Mali és kiterjesztve Afrika egészére nézve.

Eljött az élelmiszer-önrendelkezés ideje!